2007. december 6., csütörtök

Esti mese 2.

Kedves gyerekek!

Ma este az éhes kismadárról mesélek nektek.
Történt egyszer, hogy nagyon éhes lett a kismadár.
- Éhes vagyok, éééééhes vagyok!!! Rikoltozta.
-Te ne legyél már annyira éhes kismadár- mondtam neki.
Aztán ennyiben maradtunk.
Aludjatok jól, álmodjatok szépeket!
Jó éjszakát gyerekek!!

7 megjegyzés:

Sztivi írta...

A'la Nagy Feró.:-)

konok írta...

ez jó volt:)

Gezemice írta...

Hmm... lehet, hogy nálam van a hiba, de ennek van tanulsága?
Vagy ilyen luxusról ne is álmodozzak? :D

Sztivi írta...

A tanulság: ha éhes vagy , hiába rikoltozol, nagy ívben teszek rá. :-))

konok írta...

emlékszel a palacsintára? vagy akkor mi tettünk rá, hogy éhes vagy?:P

Sztivi írta...

Milyen palacsinta?? Legutóbb nem is ettem belőle.:-)))

konok írta...

A tanulság: mi jól laktunk, te nem kaptál, de ez kit érdekel?:)