Kakukk! Kakukk!
-Mi ez? Már reggel van? Vagy mi történt?
Álmosan, kócos hajjal, bedagadt szemekkel megyek az ablakhoz, és nézek ki rajta: vidám tavaszi a táj, nyulak szaladgálnak a mezőn, a fák ágain dalosmadarak zengenek. Ránézek a naptárra, és az március végét mutat. Gyorsan megnézem a dátumot is, és megnyugszom: most csak pár hónapot aludtunk át, nem úgy, mint a múltkor, az egész XIV. századot.
-Ébresztő gyerekek! Ki az ágyból fürgén, már ránk tavaszodott! Vár a munka... Gezemice fiam! Az ünneplő nadrágtartód vedd fel, és ma a tied a hintaszék! Még tortát is kell csinálnunk... Szóval csak szaporán, szaporán!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése